Újabban kocsmázni járok

Nem nem, nem úgy. Ez ez művelődési kocsma. Nem, nem Művelődési Házban van, egyszerűen csak művelődni lehet benne.
Igen, egy kocsmában. Ha nem hiszed, gyere velem, győződj meg róla magad.
Szóval, az úgy volt, hogy az éterben összetalálkozott 10 kicsi néger, akik időközben a globális felmelegedés miatt kifakultak. Az is lehet, hogy csak sápadtak, a lényeg, hogy fehér emberek mind.
Egyetlen közös tulajdonságuk van: szeretnek írni, olvasni, némelyek rajzolni, festeni, mások zenélni.
Szóval 10 emberünk összefogott, és készített egy közös oldalt, ez lett a Kultúrkocsma. Ide felteszik a műveiket, sőt még vendégcsaposokat is hívnak, és őket is megdolgoztatják.
Ha szeretsz olvasni, szereted a szép képeket, festményeket, humoros írásokat, ismeretterjesztő cikkeket, recepteket, és még sok minden mást, akkor térj be egy kólára vagy egy sörre.
A kocsmában az olvasnivaló, néznivaló az valódi, a pia virtuális:-)
https://www.facebook.com/akulturkocsma/
Ha tetszik ajánl másoknak is!

 

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Könyvbemutató Somogysámsonban

Életem első könyvbemutatójára egy kicsiny somogyi falucskában került sor, 2017. ápr.21-én.
A dolog egyik érdekessége az volt, hogy semmilyen kötődésem nincs a faluhoz, nem is ismertem ott eddig senkit. Jól esett, hogy ennek ellenére kíváncsiak voltak rám, pontosabban inkább a könyveimre.
A  Makovecz – stílusban épült  Faluház igazán kellemes helyszín volt a találkozóhoz. Amikor odaértünk, akkor a könyvtáros, Farkas Erzsébet megmutatta nekünk a faluházat, mesélt a történetéről, és persze a községről is.
Nem tagadom, mert miért is: nagyon izgultam. Eleinte azon, hogy mi lesz, ha nem jön senki, utána azon, hogy mi lesz, ha sokan lesznek, közben pedig azon, hogy mit, és hogyan fogok “előadni”.
A kezdés előtt sikerült oldani a feszültséget egy kis beszélgetéssel. Tavasszal, falun, természetesen a veteményezésről, kerti munkákról beszélgettünk.
A bemutató elején  Erzsike bemutatott pár szóval engem, és a könyveket, aztán pedig én beszéltem  a mesék, versek keletkezéséről.
Amikor egy-egy könyvet bemutattam, utána a közönség hallhatott részleteket belőle. Két iskolás kislány és két felnőtt olvasott fel az írásokból.
Nagyon jó volt, hogy sok meséből olvastak részletet, vagy akár az egészet, mert így jobban megismerhette  a munkáimat a hallgatóság. Jó volt nézni, ahogy néha feszülten figyeltek, néha mosolyogtak a hallottakon.
A bemutató végén kérdéseket tettek fel, megnézegették a könyveket, és vásároltak.
Én pedig dedikáltam. Itt már nem izgultam, mert már jól begyakoroltam az utóbbi másfél évben.
Aztán megint egy nehéz szakasz következett: lassan búcsúzkodni kellett, de olyan jól elbeszélgettünk, hogy nem akaródzott elindulni. A férjem is talált egy beszélgetőpartnert, akivel megvitatták az élet nagy dolgait, szóval ő is jól érezte magát.
Érdekes volt, hogy ismeretlenként mentünk oda, de a végére úgy tűnt, mintha régóta ismernénk egymást. Nagyon kedves, közvetlen, vendégszerető embereket ismerhettünk meg, és kaptunk egy újabb meghívást a júniusban tartandó Csülökfőző fesztiválra.
Azt hiszem, ezt megint nem szabad visszautasítani….:-)
Szóval Somogysámson, köszönünk mindent, és -ha nem jön közbe semmi- találkozunk júniusban újra.

             

 

Kategória: Egyéb, Gondolatok | Hozzászólás most!

Olvasós Húsvétot kívánok!

Mesekönyvet ajándékoznál Húsvétra? Még van rá lehetőség, ne maradj le!

Mesekönyveim  KORLÁTOZOTT számban kaphatók!
A könyvekbe beleolvashatsz:
A csodatermő fa: http://www.skolikagnes.hu/reszletek-csodatermo/
Csibemese: http://www.skolikagnes.hu/szivesen-beleolvasnek-a-csibemese-cimu-konyvedbe/
Olvashatsz véleményeket:
A csodatermő fa: http://www.skolikagnes.hu/olvasoi-levelek-a-csodatermo-fa/
Csibemese: http://www.skolikagnes.hu/olvasoi-levelek-csibemese/
Megvásárolhatod itt: http://www.skolikagnes.hu/uzlet/
Vagy írhatsz nekem ezen a címen: skolikagnes@gmail.com

 

 

Kategória: Egyéb | Hozzászólás most!

Itt a tavasz!

Ezen az oldalon olvashatjátok a tavaszi témájú írásaimat.

A mesékhez klikk ide:  www.skolikagnes.hu/itt-a-tavasz/

Kategória: Mesék, versek | Hozzászólás most!

Ki a legértékesebb?

Részlet a Ki a legértékesebb? című mesémből. A mese A csodatermő fa című könyvemben jelent meg.

A retekmagok fázósan kuporogtak a hideg és nedves földben.

  • Gyere közelebb, melegíts meg!- mondta az egyik magocska a másiknak.
  • Sajnos nem tudok- felelte a másik. A retekmagokat ritkára vetik, hogy szép nagy, kerek retek fejlődhessen belőle.

A másik sorban szorosan összebújva hallgatták a beszélgetést a sárgarépa magjai. Őket sűrűn vetették, mert nekik nem kell olyan széles hely a föld alatt növekvő terméseknek.

Odébb kis zöld levelű saláták igazgatták leveleiket a hűvös tavaszi reggelen. Ők az egész telet a szabadban töltötték, és nem zavarta őket a hideg.

A borsó hatalmas magjai sem fáztak. Már javában készültek arra, hogy az apró csíra kibújjon a héj alól, és utat törjön magának a szabadba.

Egy másik parcellában apró kis hagymákat duggattak, mellettük fehér szoknyás fokhagymagerezdek kandikáltak ki a föld alól.

A völgyben már elolvadt a hó, csak néhány piszkos hókupac emlékezett a csupa fehér, csillogó, jeges téli világra.

Ahogy teltek a napok, egyre melegebb lett és felébredt a természet a hosszú téli álomból.

A márciusi nap még erőtlenül, bátortalanul sütött, és nem tudta felmelegíteni a veteményes porhanyós földjét, ahol  a kis magvak már nagyon várták a meleget. Napról napra több vizet szívtak magukba, megduzzadtak és a magok belsejében növesztették az apró csírákat.

Így készült az új életre a retek, sárgarépa, a petrezselyem és a borsó.

A kis csírák azon versenyeztek, hogy melyikük bújik ki előbb a föld felszínére.

Csak néhány napot kellett várni, hogy megtörténjen a csoda: a borsócsíra utat tört magának az apró rögök között, majd körülnézett. Sehol egy zöld hajtás, csak a barna föld köszöntötte mindenütt.

A napocska melegen rámosolygott, melytől a borsócsíra egészen megbátorodott.

  • Gyertek, gyertek, testvéreim, csuda jó idekinn! – szólt a többi kis csírának, akik még a föld alatt voltak. A kis csírák megbátorodtak, és egymás után dugták ki kis fejüket a föld alól. Amint a föld fölé kerültek, már bontották is ki első, pici leveleiket.

A borsót a  hagymalevelek követték. Mint apró zöld dárdák úgy ágaskodtak a napsütés felé. Aztán következtek a retek apró csipkés levelei.

 

További részletek a könyvből: http://www.skolikagnes.hu/reszletek-csodatermo/

Szeretnél még több részletet olvasni? Írj emailt nekem: skolikagnes@gmail.com

 

Megveszem a könyvet!

Kategória: Mesék, versek | Hozzászólás most!