Napfelkelte

Napfelkelte

Amikor a nap felkelt, már üresen találta a hegyi hajlékot. Miklós bácsi  ma is pirkadatkor lement a szőlőbe dolgozni. Így szokta meg. Így csinálta ifjú gazdaként, és ezen a szokáson hajlott korában sem változtatott.

A macskák a tornác elé tett zománcos lábasból az utolsó csepp tejet is kinyalogatták már, majd szorgosan mosdani kezdtek. Hegyi macskák voltak, senki macskái, akiket mindenki etetett. Nem is voltak soványak.

A fatornácos, hófehér falu házikó volt a legrégibb és legszebb ház a szőlőhegyen. Bejáratánál  dúsan faragott, szúrágta oszlopok köszöntötték a hajlékba betérő emberfiát. Az alacsony, súlyos tömörfa ajtó halk nyikorgással engedett utat a betérőnek.

Két kis lakóhelyiség volt benne, alatta pedig  finom nedűket őrző borospince rejtőzködött. Az egyik helyiség a présház volt, a másik pedig Miklós bácsi szobája. Előtte az apjáé, és annak az apjáé, száz-kétszáz éve a család tulajdonában.

A házba belépve a száz éve megállt időbe botlunk. Ős öreg színek, illatok, fényesre kopott kilincs, simára taposott földes padozat, apró, vaksi ablakok, százéves titkokat rejtő komód. Fekete az öntöttvas kályha, fehér volt a függöny valaha, az ágy felett feszület. Az asztalon viaszosvászon terítő, ifjú korában piros kockás lehetett. Egy tálcán borosüveg, pohárral. A kenyér vászonba betakarva. Tányéron paprika, paradicsom.

A kályha előtt tüzelő várt a sorára. Ha meleget akart enni a gazda, nyáron is fűteni kellett. A kályha tetején zománca vesztett kicsiny fazék. Mellette lavórtartó, melyben egy kopott, fehér lavór terpeszkedett, balra a szappantartó, jobb oldalon a törülköző.

A ház előtt hatalmas diófa állt. Dús levelű ágain a korán kelő énekesmadarak  nagy hangon köszöntötték az ágak közé kukucskáló napsugarakat.

A napsugarak, miután számba vették az ágak közt elbújó madarakat, a fűre tekintettek, és felszárították az ezüstösen tündöklő harmatcseppeket. Bekukkantottak a szőlősorok közé, rátelepedtek Miklós bácsi kalapjára, megsimogatták a ráncos, fáradt arcot, majd szaladtak tovább a völgy felé.

Az öreg egész nap a szőlőben dolgozott. Néha megállt, ingujjával letörölte a verejtéket a homlokáról, ivott egy kortyot, és folytatta  a munkát tovább.

Már a domb túloldalán járt a nap, amikor végzett. Végignézett még egyszer az elvégzett munkán, és elindult fel a házhoz. Elpakolta a szerszámokat, megsimogatta az éhesen hízelgő macskákat, és bement a házba.

A borosüveg nehezen engedte a dugót, de Miklós bácsin nem tudott kifogni. Ivott egy pohárkával, majd nekiállt tüzet rakni. Egy kis meleg rántott levest kívánt.

Éppen befejezte az evést, amikor kopogtak. A szomszéd jött, egy kicsit beszélgetni, borozgatni. A diófa alá összetákolt asztal mellé ültek. Miklós bácsi lement a pincébe borért, poharakat rakott az asztalra, és egy kis harapnivalót: füstös szalonna, házi kenyér, hagyma is került.

Amikor esteledni kezdett, a szomszéd elköszönt. Miklós bácsi adott a macskáknak enni, dobott még egy darab fát a kályhára, hogy mosdani  legyen meleg víz.

Körülnézett a birtokon, ahogy mindig is szokott: lement a szőlősorokhoz, bekukkantott  a málnabokrok közé, végigsétált  veteményes mellett, majd újra felment a házhoz. Megöntözte a tornác melletti virágokat, a macskáknak is öntött friss vizet. Kihozta a kályha tetejéről a kisfazekat, azt is teletöltötte, hogy megmelegítse.

Feltette a kályhára a vízzel telt fazekat, dobott még egy darab fát a tűzre, de nem vette észre, hogy a kályha ajtót nem csukta be rendesen.

Amíg várta, hogy felforrjon a víz, ledőlt az ágyra és elbóbiskolt. Azt sem hallotta, amikor feltámadt a szél. Nagy vihar kerekedett, belefújt a kéménybe is, és a huzat kinyitotta a nyitva maradt kályhaajtót.

Amikor a nap felkelt, már nem találta a hegyi hajlékot. Néhány üszkös fadarab, itt-ott felszálló füst, hamu és síri csend vette körül a fekete öntöttvas kályhát, amely nyitott ajtajával még mindig ott állt a ház romjai között.

 

Még több novella:

Olasz vacsora – részletek a könyvből

Mesék:

A csodatermő fa -részletek a könyvből

Csibemese – részletek a könyvből

Első verseskönyvem – részletek a könyvből

 

A könyvek megrendelhetők: skolikagnes@gmail.com emailcímen.

Youtube-csatornám: https://www.youtube.com/user/skolikagnes

Facebook oldalaim:

https://www.facebook.com/skolikagnes/

https://www.facebook.com/skolikkonyvek/