Horváth Sanyika tündérmeséje

A történet valóban tündérmese lett, amit egy segítőkész közösség írt.
Talán hallottatok az összedőlés előtt álló házban lakó családról a facebook-on, rádióban, újságokban.
Nagy öröm nekem hogy részt vehettem a gyűjtésben, az meg még nagyobb, hogy összejött egy ház ára, és a család a karácsonyt már az új házban ünnepelhette. A gyűjtést a kisfiú szomszédja Tóth Renáta kezdeményezte, de végüs országos méretűre növekedett a rádió és az újságcikkek hatására.
Megmutatom az Rtlklub felvételét,amit 1019. dec. 30-án adott le a híradó, van egy ami a hiradóba bekerült, egy másik pedig amit csak a videok között lehetett megnézni.
És a kisfilmek utáni érzéseimet, gondolataimat is bemásolom ide. Az utókor számára.

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/egy-orszag-fogott-ossze-a-jakabszallasi-kisfiuert-horvath-sanyika?fbclid=IwAR17DstPpmTrYKaYztOzf1dVp_dhaL0uR0f8HFU8lGenI9QPzYFJ-V10Bvg

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/horvath-sanyika-az-idei-karacsonyt-mar-uj-otthonukban-unnepelhettek-adomany-gyujtes-osszefogas?fbclid=IwAR2sQCEx75PwSKQ19hhCH6yfFY_iBssbMrVyOdAvpl35dG1f8c7b03PvEqM

Valóra vált a tündérmese

Nagyon nagy sikerélmény nekem ez a történet.
Kb. 15 év alatt sok adománygyűjtésben, jótékonysági akcióban, adakozós csoportban résztvettem, és sok nagyon fájó, nagyon rossz tapasztalatot szereztem.
Sanyika visszaadta a hitemet, és ezért hálás vagyok neki.
Amikor AZT a posztot AZZAL a képpel megláttam október végén, még nagyon viaskodtam magammal.
Hogy szükségem van-e egy esetleges újabb csalódásra, egy újabb negatív történetre, egy újabb harcra?
Aztán amikor Renivel elkezdtünk privátban beszélgetni, egyre inkább tudatosult, hogy IGEN, szükségem van.
Vagyis nekik van szükségük a segítségre:-))
Reni nagyon elszánt volt, de tanácstalan is, mert nem tudta merre induljon, hisz lassan gyűlt a pénzecske a tanyácskára.
Nem adta fel a reményt, de továbblépni sem tudott.
Éreztem, annyira éreztem az írásán a kétségbeesést, hogy merre próbálkozzon, mit tegyen, kit keressen, kitől kérjen.
Annyira átjött, holott akkor chateltünk életünkben először.
És lett a csoport, ami iszonyatos gyorsasággal bővült, és mindenki lelkes volt, és tenni akart.
Nagyon kedves, jószándékú emberek jöttek, tényleg mesébe illő volt.

Hatalmas fordulat

Aztán a rádió megkeresése is.
Balázsék nagyon sokat lendítettek a dolgon, nem lehetünk eléggé hálásak nekik.
Aztán már “csak” a tanyácskát kellett megtalálni, ami úgy gondolom, megint nagy munka volt, sok energia, sok idő.
És ezt Reni mind a családjától vette el.
Viszont jó hír, hogy a családja, a kicsiny gyermekei elé olyan példát állított, amit soha nem felejtenek el.
Megmutatta, hogyan kell önzetlenül segíteni annak, aki bajban van.
Példát mutatott a gyermekeinek, de szerintem sok ismerős és ismeretlen embernek is.
Büszke lehet rá a családja, a munkatársai, a barátai.
Ha adunk, jobb emberek leszünk – mondta az igazgató bácsi a Mikulás bálon.
Reni szerintem előtte is jó ember volt, de még jobb lett.
És mindenki más is, aki ebben a történetben április óta részt vett.
És adott. És segített. És szurkolt, örült, kért, ötletelt, felajánlott, licitált, vagy csak olvasott, mert ennyit tudott tenni.

Minden jó, ha a vége jó

Hatalmas hegyeket mozgattunk meg együtt ahhoz, hogy a kis család most a feldíszített karácsonyfa mellett a jó meleg, szép tanyácskában ünnepelhessen.
Tényleg tündérmese, de a jó hír, hogy ha felébredünk akkor sem válik köddé a történet.
Modern mese, amit több ezer ember írt, és a csillagszemű kisfiú őszinte szavaival végződik:
“pénz nélkül is megélek, szeretetből”
Remélem értjük, megértjük, elgondolkodunk ezeken a szavakon, és példát veszünk róla.
Hálásan köszönöm mindenkinek, hogy segített a mese fonalát gombolyítani, és eredményes, boldog, békés új esztendőt kívánok mindenkinek!

Horváth Sanyika

Tóth Renáta és Sanyika

Horváth család az új tanyácskában